Estefelé mindketten felébredtek. Elkezdtek felöltözni.
- Megbántad, hogy lefeküdtél velem? - megy oda mögéd Harry.
- Nem. Miért te igen?
- Dehogy - majd hátulról átölel és a nyakadra ad egy puszit.
- De mosmár én megyek. Már biztos keresnek.
- Ne menj még.
- De muszály.
- De akkor ígérd meg, hogy holnap átjössz.
- Rendben megígérem.
Lementek és Harry kikísér. Majd egy csókkal elköszöntök egymástól. Mikor hazaérsze felmész a szobádba, majd mindenki egyszerre ront be hozzád.
- Hát te meg hol voltál? - kérdezi a nagypapád.
- Csak Harrynél.
- És mit csináltatok? - aggodalmaskodik apukád.
- Csak videójátékoztunk meg beszélgettünk.
- Én mást láttam, amikor jöttél ki az ajtójukon - közli a nagymamád.
- Miért mit láttál?
- Megcsókoltátok egymást.
Te csak nyelsz egyet és végignézel mindenkin.
- Szóval együtt vagy Harryvel?
- Nem nevezném együtt létnek.
Majd a beszélgetést a telefonod csörgése zavarja meg.
- Szia kicsim - hallatszik Louis hangja.
- Szia.
- Mi újság van Harryvel?
- Micsoda? Ezt hogy érted?
- Hát hogy beteg még?
- Ja... nem már meggyógyult.
- És veled mi újság?
- Semmi. De már nagyon jó hallani a hangodat.
- Már nincs sok hátra és újra együtt lehetünk.
- Nagyon várom.
- Igen én is. De most mennem kel megyünk egy interjúra. Szia szeretlek.
- Én is.
Mikor leteszed a telefont mindenki rádnéz.
- Ki volt az? - érdeklődik a nagypapád.
- Louis.
- Visszatérve Harryre... Akkor most kit szeretsz?
- Nem tudom. Mindkettőjüket. De megmondom Harrynek, hogy Louisszal vagyok együtt és próbáljon uralkodni magán. Akkor most átmegyek és megmondom neki.
Kopogsz az ajtón és mikor Harry meglát rögtön megcsókol.
- Harry kérlek, beszélnünk kell.
Bementek és leültök.
- Mi a baj? - simítja meg az arcod.
- Gondolkodtam és arra jutottam, hogy Louisszal túl sok mindenen mentünk keresztül ahhoz, hogy most elhagyjam őt.
- De nem kell róla tudnia.
- De nem szeretnék hazukságban élni. Szóval most egy időre szüneteltessük a kettőnk kapcsolatát.
- De meddig?
- Nem tudom. De hosszú időre.
- De én nem bírom ki nélküled - közelít feléd.
- De muszály lesz. Sajnálom. De attól még barátok maradunk.
- Rendben - mondja szomorúan - de még egy utolsó dolgot kérhetek?
- Persze. Mit?
- Egy utolsó csókot.
- Nem tudom, hogy ez jó ötlet-e.
- Csak egy csók. Kérlek. Ha valamit is jelent neked, ami kettőnk között volt.
- Rendben.
- Köszönöm - és megcsókoljátok egymást.
- Akkor én most megyek. Szia.
- Szia - köszön mosolygósan. Mikor hazaérsz egy kicsit megkönnyebbültél, de egy kis rossz érzés is volt benned.
- Megbeszéltétek? - kérdezi a nagymamád.
- Igen.
- Akkor jó. Most hívott Louis. Azt üzeni, hogy hívd vissza.
Rohansz föl a szobádba és máris hívod Louist.
- Szia kicsim - veszi föl a telefont - van egy jó hírem.
- És mi?
- Már úton vagyunk haza felé.
- Komolyan? És mikor értek haza körül belül?
- Másfél óra.
- De jó! A repülőtéren találkozunk.
- Rendben. Puszillak szia.
- Én is szia.
Küldesz egy sms-t Harrynek és mindketten kimentek a reptérre.
- Mar csak fél óra - mondod izgatottan.
- Végre éjszaka nem lesz olyan üres a ház.
- Miért talán féltél? - mosolyogsz.
- Nem féltem, csak unatkoztam.
- Mit akarunk csinálni itt fél órán keresztül?
- Nem tudom. Nem ülünk be a kávézóba?
- De ez jó ötlet.
Be is ültök, rendeltek inni és fél óra múlva visszamentek a reptérre. 5 percen belül leszállt a repülő. Mikor a srácok megláttak titeket, rohantak felétek. Mindenkit nagy ölelésel üdvözöltök. Végü Louishoz érsz és agyonra szorongatjátok egymást.
- Nagyon hiányoztál.
- Te is nekem.
Majd végül haza mentek.